"A festő műterme. Reális allegória, amely összegezi művészi életem hét évét" - ezt a frappáns címet adta 1855-ben bemutatott festményének Gustave Courbet. A kép saját bevallása szerint a hét év tulajdonságait jeleníti meg, amelyet emberek jelképeznek. "A festményt két részre osztottam. Középen én festek. Jobbra vannak a barátok, a művészek, a művész világ támogatói. Baloldalon a hétköznapi élet szereplői, a nép, a nyomorúság, a szegénység, a gazdagság, a kizsákmányoltak és kizsákmányolók, a halálból élő emberek” – írja egy levelében. Azóta többen is próbálták megfejteni, hogy mely kortársakat ábrázolják az egyes alakok. Abban egyhangúak a vélemények, hogy Kossuth Lajos, mint a század nagy szabadsághőse szerepel a képen. Abban viszont különböznek az álláspontok, hogy melyik ő. A Musée d’Orsayban a kép melletti magyarázat szerint rögtön baloldalon a turbános zsidó férfi. Egy másik művészettörténész szerint balról az ötödik alak, kék ruhában, lila sapkában. Balján a vadász (Garibaldi) és a kaszás (Kosciuszko) azt jelképezi, hogy Kossuth szövetséget kötött Olaszországgal és a lengyelekkel. Igazából mindegy, hogy melyik az igaz. A lényeg, hogy ott van. Ott vagyunk.