Van egy sarok Párizsban, amelynél azt érezheti a magyar utazó, hogy otthon van. (Mindig elmegyek oda.) Radnóti az oka, aki ezt írta: "A Boulevard St Michel s a Rue Cujas sarkán egy kissé lejt a járda." Páris című verse kezdődik így, melyben már 1943-kor munkaszolgálatosként veszi…

Radnóti Miklós: Cartes postales(Place de la Notre-Dame)Dobd el a rémes ujságot, vidám,fehér felhőt lenget a Notre-Dame;ne gondolj másra, ülj le nézelődj,figyelj! mert holnap úgyis nélküledbomlik a tér fölött a szürkület.  

Hol vagytok ó, felzengő állomások:CHÂTELET-CITÉ-ST MICHEL-ODÉON!s DENFERT-ROCHEREAU – úgy hangzol mint egy átok.Térkép virágzott foltos nagy falon:Hol vagytok ó! – kiáltok. Hallgatózom.És zúgni kezd a testszag és az ózon.(Radnóti Miklós: Páris)