Az Eiffel-torony lábánál, a Szajna partján egy kopott emléktábla idézi fel 1867. május 18-át, amikor gróf Széchenyi Ödön először hajózott Pestről (a táblán helytelenül Budapest szerepel, ami még ekkor nem létezett) Párizsig az Európát egyesítő vízi úton. 
Ödön gróf lelkes híve volt a belvízi hajózásnak, és fejébe vette, hogy mivel a vasúti hálózat ekkor még nem tette lehetővé, folyókon és csatornákon jut el Pest-Budáról Párizsba. Hogy tervét megvalósíthassa, hajóskapitányi oklevelet szerzett, földrajzi és vízügyi kutatásokat folytatott, gyakorlatokat teljesített hajókon. 1867. április 6-án vágott neki a nagy útnak Hableány nevű gőzösével, amelynek kapitányaként másfél hónappal később lépett párizsi földre, ahol éppen a világkiállítás zajlott, így nagy szenzációt jelentett érkezése. Elsőként Jules Verne köszöntötte, de III. Napóleon császár is meglátogatta a fedélzeten, sőt, Becsületrenddel tüntette ki a hajós grófot.
Széchenyi hazajött, és új szenvedélyének, a tűzoltás ügyének szentelte a hátralévő életét, a Hableány azonban egy írónak eladta, és az még a porosz-francia háborúban is szolgált, majd a németek hadizsákmányaként a Rajnán üzemelt, míg egy kazánrobbanás eredményeképpen el nem süllyedt. Párizsban csak az emléktábla maradt. 
(Az archív kép forrása: www.hajoregiszter.hu)